A LÉGZÉS ÉS A VALÓDI CORE KAPCSOLATA
Amikor légzésről beszélünk, alapvetően a gázcseréről beszélünk, ahol a rekeszizom a fő munkavállalónk.
Na de hogy jön ide a core?
A rekeszizmunk, amit a légzéskor használunk, a frontális fasciális lánc része a testünkön: (Bővebben a fasciáról ITT olvashatsz) ergo a rekeszizom más myofasciális struktúrákkal kapcsolódik és dolgozik össze: a haránt hasizommal, a gerinccsigolyáink multifidus izmaival (gerincstrabilizátorok) és a medencefenék izmaival.
Ha mozog a rekeszizom a megfelelő légzéssel, mozgásba hozza mindazokat, akikkel kapcsolatban áll. Reflexesen aktiválja tehát az előbb említett izmokat, és létrejön a hasűri nyomás, amely egy dinamikus stabilitást ad. Mivel nem akaratlagosan hozod létre, nem fog egy merev testtartást eredményezni és nem is kér többletenergiát a testedtől.
Ez a valódi és legbelső core rendszerünk.
Alapvetően a légzési segédizmok (trapézizom, fejbiccentő izom és a bordaközi izmok) passzívan követik a belégzést. Erőltetett légzésnél ők dolgoznak, de ha rendeződik a helyzet, kikapcsolnak. Ha nyugalmi helyzetben is ezek segítenek, emelik a vállakat belégzéskor, erőltetetten, az irtó nagy munka ezeknek az izmoknak.
Hogyan aktiváljuk és késztessük reflexesen munkára a belső core-t?
Orrlégzéssel! Orron át be és ki, ez a fiziológiás légzésünk. Ha nagyon erős az igénybevétel (futás, súlyzós edzés stb.) természetes, hogy nem tudunk elegendő levegőt beszívni az orrunkon át, ilyenkor a szájlégzés és a légzési segédizmok is bekapcsolódnak, majd ha vége a terhelésnek, akkor visszaáll az orrlégzés. A mindennapokban viszont a szájlégzésre nincs szükségünk!
Mi a légzés szerepe az életünkben, azon kívül hogy életben tart?
- A helyes légzés mobilizálja a belső szerveket. Muszáj hogy mozduljanak, mert nem fiziológiás crosslinkek - letapadások - alakulnak ki köztük és az őket körbevevő szövetek között. Ezzel a mozgással a nyirokkeringést is serkenti. Ha a hasűri légzés nincs meg, funkciójában sérülhet az a belső szerv.
- A helyes légzés a gerincet is mobilizálja. Pici elmozdulások ezek, de nagyon fontosak.
- A helyes légzés megteremti a belső hasűri nyomást, azaz egy poszturális - tartásbeli - kontrollt ad.
Ha azt mondom feszítsd meg a hasad, azzal egy merev helyzetbe kényszerítelek, amelyben nehézkes a mozgás. Szóval a valódi core "izom" nem a felülésektől és a sok planktől fog jól működni rajtad, hanem a helyes légzés és a megfelelő hasűri nyomás együttműködésétől, amely egy tudatosan nem irányítható folyamat. (Valójában a core egy gyűjtőnév, a fentebb említett stabilizáló izmok együttese és nem egy darab izom.)
Mit csinál a szájlégző, hiperventilláló ember? Nem használja ki azt, ami természetesen adott, "leszokik" az orrlégzésről, ergo nem tudja reflexesen a légzéssel aktiválni a belső core-ját.
Helyes légzés = core kontroll! A core kontroll egy rugalmas, adaptálódni képes rendszer, amely nem merevít el. Ha ez nincs meg, akkor ezt a munkát más, felszínes izmok veszik át, amelyek jók a nagymozgásokban, de a kicsikben nem, mert nincs stabilizációs funkciójuk.
Miért hiperventillálunk?
Az agy érzékeli a vér oxigén és szén dioxid tartalmát, és ha utóbbi egy bizonyos szint fölé emelkedik, nem tolerálja, és belégzésre ösztönöz, hogy a szén dioxid kikerüljön a szervezetből. Szándékosan írtam hogy nem tolerálja, mivel ezt a toleranciát lehet növelni (és jó is, ha növeljük). Megszoktad, hogy az agyad egy bizonyos CO2 szintnél már kifújatja veled a levegőt, ezért lihegve, felszínesen lélegzel. Valószínűleg nem is tudsz róla, hogy ezt teszed.
CO2 megy ki, és oxigén be, oké. Eddig megvan. :)
Itt van viszont a hiányzó puzzle darabka: ahhoz hogy az oxigént használni tudd bent, kell hozzá széndioxid, hogy a sejtjeidhez eljusson, mert a hemoglobin szállítja az oxigént, de a leadásához CO2 részvétel is kell, különben nem tud hasznosulni a levegő!
Viszont te kifújod, mert szájon át, gyorsan még több Oxigént szeretnél belélegezni, de hasznosítani nem tudod, mert a kilégzéssel kifújtad a CO2-t is!
Miért alakulhat ez ki?
Stressz miatt, ahogy fentebb már írtam. Normál esetben orron át lélegzünk, szájlégzés csak stresszhelyzetben és rövidtávon, vagy nagy fizikai megterhelés esetén, viszont utána visszaáll. Ma állandósult a stressz, nincs megnyugvási szakasz. Mellkasi légzésnél kisebb mennyiségű oxigént tudunk felvenni, ezzel szemben az orrlégzés a tüdő aljára viszi le a levegőt, ahol több a levegőt felvevő léghólyagocska.
Kialakulhat azért, mert szimplán megszoktad, és szerinted így könnyebb, vagy mert amúgy sokat beszélsz. Beszéd közben nincs más lehetőséged, csak szájon át venni a levegőt. Lehet, hogy egy kis odafigyelésel vissza tudnál állni az orrlégzésre!
A Nitrogén-monoxid egy olyan gáz, amely testünkben az artériák falában és az orrjáratokban termelődik, erőteljes értágító hatása van, ezáltal csökkenti a vérnyomást és pulzust! A gyulladáscsökkentésben és immunvédekezésben is óriási szerepet kap és még számos előnyös hatása van ránk nézve.
Közben pedig tartást javítunk: hisz egy előre esett vállnál csökken a tüdő kapacitása is. Minden mindennel összefügg :)