Tudjunk meg többet a fasciáról!

A csontokat és izmokat már rég ismerjük, de a fasciával sokáig nem foglalkozott senki sem tudományosan. A fasciakutatás kezdete csak az 1900-as évek elejére nyúlik vissza. Egy olyan szövetet kezdtünk el behatóbban vizsgálni, amit eddig ismertünk ugyan, de a tulajdonságait nem. Gőzerővel folynak a kutatások e téren a mai napig, ugyanis az ultrahang diagnosztika fejlődésével egyre több mód nyílik arra, hogy élőben is megvizsgáljuk.

A fascia felfedezése tehát nem újkeletű (már kr. e. 300-ban boncoltak emberi testet, tudtak a létezéséről, csak nem nevezték el) de nagy jelentőséget nem tulajdonítottunk neki évekig, mert halálunk után a fascia már teljesen másként néz ki, mint az élő emberi testben.

A fascia egy ezüstös hártya, egy kollagénes kötőszövet, amely beburkolja belső szerveinket, inakat és szalagokat, ízületeket alkot, ereket, idegeket vesz körbe, beborítja csontjainkat és izmainkat is. Azonban nem csak ez a szerepe, hanem a benne lévő receptorokkal védő és érzékelő funkciót lát el, a testtudatunk alapját képezi. A hálózat képes elasztikus energiát tárolni, és azt továbbítani a mozgásainkba, hogy rugalmasak legyünk, és a mozgásunk ne legyen darabos. Mondanom sem kell, hogy a sportokban is óriási szerepe van.

A fascia legfőbb ingere a tenzió, és szerkezete is ennek megfelelően alakul ki. Más inger ez, mint ami a csontoknak és izmoknak kell a fennmaradáshoz és a fejlődéshez. Emiatt sem egy erősítő súlyzós edzés, sem egy alakformáló, sem egy stretching óra nem elegendő ahhoz, hogy a fasciahálót megfelelőképpen edzzük. A fascia rostos kötőszövete két évente teljesen kicserélődik, megújul. Megfelelő tréninggel javítani lehet rajta!

Alapállománya egy vizes gél alapú folyadék, amelyben fibroblaszt (rostépítő sejt) és egy sejtes állomány (fehérvértest, vörösvérsejt, idegsejtek, pigmentsejtek, zsírsejtek, fasciaciták) úszkál, emellett hialuronsav, kollagén, elasztin és retikulin biztosítja a vízmegkötő-képességet és a rugalmas teherbírást.

3 rétegben helyezkedik el. A bőr felől haladva az első egy vékony réteg, ami a bőrt és az alatta lévő zsírrétegeket választja el egymástól, ez a felületes fascia. Ez alatt, mélyebben az izmok között, az izmokat is beborítva, található a mély fasciális réteg. Valamint a harmadik réteg, amely a belső szerveket veszi körül és pozíciójukat rögzíti, a viscerális fasciaréteg.

Ezeknek a rétegeknek a megfelelő működéshez el kell csúszniuk egymáson.

A fascia munkájával energiahatékony lesz a mozgásunk, kevésbé fáradunk. Ha egy embernek a fasciahálózata rossz állapotban van, mindent izomból old meg, amely rendkívül fárasztó, nem tudja a fascia által tárolt elasztikus energiát belevinni a mozgásba, amely pedig energiahatékony lenne. Például az idős emberek közül sokan nem tudják használni a fasciarendszerüket, mert már nincs meg annak a rugalmassága, nincs meg a rétegek közötti jó működés, mert az egymáson való elcsúszást az adhéziók erősen gátolják. 

Járás közben a lábukat nézik, hol van a térben, mert nem jó a propriocepciójuk. A fasciában lévő receptorok nem, vagy nem jó minőségű jelekkel tájékoztatják az agyat az ízületekről, a végtagokról, azoknak szögéről, ezért kell megnézniük, hol van a lábuk, és mit csinál.

2. Túlterhelések: 

Ha túlterhelődik egy terület​​, azt a​ szervezet úgy erősíti meg, hogy több kollagént épít oda, tulajdonképpen megvastagítja. Pl​.​ rossz testtartás, előre helyezett fej esetén​ a​ banyapúp. ​Emiatt az a terület elveszíti rugalmasságát.​

3. Életkor:

Idős​eknél a fasciában kevesebb a kollagéntermelődés és gyakran vízhiányos is, emellett az évek során felhalmozott sérülések, mozgáshiány, és túlterhelések miatt a háló kuszább, és letapadásokkal teli. Fiatal korban a fasciaháló hullámvonalas, amely az elaszticitását biztosítja.​

4. Hideg:

A hőtágulás jelensége itt is ​fontos, emiatt minden sporttevékenység előtt nagyon fontos lenne a bemelegítés!​

5. Stressz:

Stressz hatására ​túlfeszültté és merevvé válik a ​fascia​háló, a kötőszövetes állomány több kollagént termel​, de ez nem ugyanolyan mint az eredeti, rugalmatlanabb.​

6. Genetikai tényezők​

Az erősebb testalkattal rendelkezők​ esetében jellemzően több a kollagéntermelő sejt a kötőszövetben, több a letapadás.​​Nők kötőszövete ​általában gyengébb, mint a férfiaké​.​​​​

7. Vízhiány​

Ahogy idősödünk, egyre kevesebb vizet tartalmaz a fascia, egyre kevésbé rugalmas. Ihatunk sok vizet, de az összetapadt kötőszövetbe csak úgy jut be, ha azt fellazítjuk masszázzsal, SMR hengerrel, bármilyen más mechanikai ingerrel.​

8. Táplálkozás​

A​ fasci​ában lévő​​​​ kollagén és elasztán​ a glükózzal reakcióba lépnek (glikáció), ennek következményeként olyan molekulák keletkeznek, amelyek szorosan összetapadva egymás mellett még merevebb, szorosabb letapadásokat eredményeznek. Ezek alakítják át a fasciahálót még merevebbé, és rugalmatlanabbá. A glikáció​t főként ​a ​túlzott cukor- és szénhidrátfogyasztás​ okozza, valamint a sok rejtett cukortartalmú, feldolgozott élelmiszer.

Mit tehetsz, hogy rugalmasan tarstd?

•  ​Fogyassz elegendő vizet!​
• Csökkentsd a stresszt! (edzés, jóga, meditáció)​
• Add meg a mechanikus ingereket magadnak masszázzsal, Smr-hengerrel, mobilizálással, fasciatréninggel. 
• Táplálkozz megfelelően!
• Tégy a helyes légzésért és a helyes testtartásért, hogy a túlterhelések, sérülések ne történjenek meg!

Fentiek  közül az utolsó négy pontban tudok Neked segíteni!

És egy kis plusz annak, aki eljutott idáig az olvasásban!

Myofasciális láncok

• Hátulsó felszíni lánc  (superficial back line)
• Elülső felszíni lánc (superficial front line)
• Laterális láncok (lateral line)
• Spirális lánc (spiral line)
• Karláncok (arm lines)
• Mély elülső lánc (deep front line)
• Funkcionális lánc (a kis képen ez nem szerepel)